A szenvedélynek dadogása
Leírva, oh, mi különös!
Hát még, ha gyűjtöd házról házra
A levelet, hogy csokrot köss!
A mit egy élet nagy közökbe
Szétvetve szűlt, - komoly, bohó,
Azt itten két táblába kötve
Együtt veszi az olvasó.
De ne tűnődj' egy-egy hibán,
Hamar fejezd be könyvecskédet -
Ugy is ellenmondás az élet,
Különben szép sem volna tán.
(Ford.: Dóczi Lajos)
(Forrás: Goethe költeményei – Dóczi Lajos munkái X. kötet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése