2011. nov. 30.

Rimay János (1569-1631): Már szinte az idő vala etc.

Ne csudáld szivemet, hogy illyen keserves,
Szerelem tüzitűl mert megsérült sebes,
Hogy attul távol vált, azkihez köteles.
Hogy' ne legyen penig az után nehezem,
Kinél szerelminek jutalmát is érzem,
Mert ő sem gyűlöl ám, mint eszemben veszem.
Titkos tekinteti rám kedvvel mosolyog,
Szeme szép világa rajtam gyakran forog,
Ha nem láthat, mondják, hogy értem szomorog.
Illy távollétemben én mit kívánhassak?
Hanem hogy felőle minden jót hallhassak,
Véle rövid napon együtt végadhassak.
Te kegyelmes Isten, mindkettünk szerelmét
Neveljed s tartsad meg testünk egészségét,
Foghassuk örömmel hamar egymás kezét.
Én édes Lidiám, vég légy, ne bánkódjál,
Hozzám szerelmedben mindvégig hiven állj,
Isten adjon jó éjt, csendeszen aludjál.
*
Rimay János fiatalon Balassi Bálint környezetébe került. Bizalmas embere volt a főúrnak és tanítványa a költőnek. Balassi nyomában haladt és élete feladatának tekintette hogy mestere költészetét az utókor számára megmentse és nyomtatásban az egész nemzet közkincsévé tegye. Tervét nem tudta megvalósítani, de az első Balassi-kiadás sajtó alá rendezői a mester verseit együtt adták ki a tanítvány Rimay költeményeivel. Balassi halála után Nógrádba, alsósztregovai birtokára vonult vissza.

Az evangélikus valláshoz ragaszkodó költő, noha szoros kapcsolatai voltak a Felvidék királypárti főuraival, megőrizte lelki függetlenségét. Ellenben, amikor a nemzet függetlenségéért, fegyvert fogott, egész lelkével Bocskai István felkelése szolgálatába állott. A fejedelem tanácsosa kincstartója és belső titkára lett. Ő írta a fejedelem leveleit és költészetével is a felkelést szolgálta. A függetlenségért vívott harcok irodalmát az ő versei vezetik be, megütve már ekkor azt a hangot, amelyen a kuruc költészet, a Rákóczi-kor költészete fog szólani. A Bocskai halála utáni időkben ugyancsak vállalt diplomáciai megbízásokat, többször megfordult Konstantinápolyban. Bethlen Gábor első támadása idején a fejedelem megbízásából ismét Konstantinápolyban járt, de ezután már többé nem vett részt a függetlenségi mozgalmakban. Sztregovai magányában vallásos elmélkedésekkel és az élet hiúságain töprengő verseivel mindinkább befelé fordult. Divény várában halt meg, Alsósztregován temették el.

Rimay János életében, 1598 előtt, költeményei közül csak a Balassiakról szóló ciklust nyomtattá ki. Kisebb költeményei Balassi Bálint istenes énekeivel az 1632-1635 között megjelent első bécsi kiadás óta több mint negyven kiadást értek meg.

Műveinek kritikai kiadását Eckhardt Sándor rendezte sajtó alá: Rimay János összes művei.Budapest, 1955.
Életrajzát Ferenczy Zoltán írta meg: Rimay János.Magyar Történelmi Életrajzok.Budapest,1911.
Szövegközlésünk az Eckhardt-féle kiadáson alapul.
*
(Forrás: Jeney: Magyar költők XVII .század; Budapest, 1956.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése