Diana az vadászmesterségnek istenasszonya, Balassa Ferencnek keserves halálát hallván, Delos szigetéből kijő az Nyírségre s rettenetes átkokkal illetvén az földet, kesergi az úrfiúnak halálát nagy sirásával, kihez Mars, az hadakozásnak istene, is alá érkezvén az égből, keserüségét Diannának enyhiti szavával sok okokból mutatván meg, hogy dicsőséges halálának böcsületi érdemével az úrfiú fellyülmulta az emberek kesergését kit Phoebus is vagy Apollo, az bölcseségnek istene, bizonyítván, az úrfiak felől való isten végezését hozza özbe, hogy jószágos cselekedeteknek érdemeiért, régi mennyei végezésből rendeltettenek az halálra, ki által az Isteneknek gyüleközeti társaságába foglaltatnának bé, mivelhogy az emberi rendet és e földi lakást érdemekkel föllyülmulták volna
Delos szigetéből ez minap Dianna
Jöve Nyír földjére, rongyossan, fáradva,
S leülvén panasszát így kezde el sírva:
Keserűségemre termett vad földhatár,
Kin hadát folytatta széllel dühödt tatár,
Ne szálljon rád soha ékes-szavó madár!
Égbeli hóldom is vonja meg világát,
Ne ontsa egy fű is rád semmni virágát,
Hogy így vőd el éltem ragyagó villámát.
Hazámban felnevelt fő vadászmesterem,
Ki vadászim között vólt főbb hívem s képem,
Elvesztéd előlem, rontván csudaképpen.
Tudom, károdot úgy soha nem kereste,
Hogy ezt érdemlette volna tőled teste,
Mint ím történt szörnyű sebekben eleste.
Véghetetlen átok száll rád sok nemezttől,
Kik laknak Napnyugatig, kezdvén Napkelettől,
Gyümölcsed rontatik kőessős fellegtől."
- - - - - - - - - - - - -
*
Rimay János fiatalon Balassi Bálint környezetébe került. Bizalmas embere volt a főúrnak és tanítványa a költőnek. Balassi nyomában haladt és élete feladatának tekintette hogy mestere költészetét az utókor számára megmentse és nyomtatásban az egész nemzet közkincsévé tegye. Tervét nem tudta megvalósítani, de az első Balassi-kiadás sajtó alá rendezői a mester verseit együtt adták ki a tanítvány Rimay költeményeivel. Balassi halála után Nógrádba, alsósztregovai birtokára vonult vissza.
Az evangélikus valláshoz ragaszkodó költő, noha szoros kapcsolatai voltak a Felvidék királypárti főuraival, megőrizte lelki függetlenségét. Ellenben, amikor a nemzet függetlenségéért, fegyvert fogott, egész lelkével Bocskai István felkelése szolgálatába állott. A fejedelem tanácsosa kincstartója és belső titkára lett. Ő írta a fejedelem leveleit és költészetével is a felkelést szolgálta. A függetlenségért vívott harcok irodalmát az ő versei vezetik be, megütve már ekkor azt a hangot, amelyen a kuruc költészet, a Rákóczi-kor költészete fog szólani. A Bocskai halála utáni időkben ugyancsak vállalt diplomáciai megbízásokat, többször megfordult Konstantinápolyban. Bethlen Gábor első támadása idején a fejedelem megbízásából ismét Konstantinápolyban járt, de ezután már többé nem vett részt a függetlenségi mozgalmakban. Sztregovai magányában vallásos elmélkedésekkel és az élet hiúságain töprengő verseivel mindinkább befelé fordult. Divény várában halt meg, Alsósztregován temették el.
Rimay János életében, 1598 előtt, költeményei közül csak a Balassiakról szóló ciklust nyomtattá ki. Kisebb költeményei Balassi Bálint istenes énekeivel az 1632-1635 között megjelent első bécsi kiadás óta több mint negyven kiadást értek meg.
Műveinek kritikai kiadását Eckhardt Sándor rendezte sajtó alá: Rimay János összes művei.Budapest, 1955.
Életrajzát Ferenczy Zoltán írta meg: Rimay János.Magyar Történelmi Életrajzok.Budapest,1911.
Szövegközlésünk az Eckhardt-féle kiadáson alapul. Az ún. Balassi-strófákban megírt verseket technikai meggondolásból hat-soros versszakokba tördeltük.
Az evangélikus valláshoz ragaszkodó költő, noha szoros kapcsolatai voltak a Felvidék királypárti főuraival, megőrizte lelki függetlenségét. Ellenben, amikor a nemzet függetlenségéért, fegyvert fogott, egész lelkével Bocskai István felkelése szolgálatába állott. A fejedelem tanácsosa kincstartója és belső titkára lett. Ő írta a fejedelem leveleit és költészetével is a felkelést szolgálta. A függetlenségért vívott harcok irodalmát az ő versei vezetik be, megütve már ekkor azt a hangot, amelyen a kuruc költészet, a Rákóczi-kor költészete fog szólani. A Bocskai halála utáni időkben ugyancsak vállalt diplomáciai megbízásokat, többször megfordult Konstantinápolyban. Bethlen Gábor első támadása idején a fejedelem megbízásából ismét Konstantinápolyban járt, de ezután már többé nem vett részt a függetlenségi mozgalmakban. Sztregovai magányában vallásos elmélkedésekkel és az élet hiúságain töprengő verseivel mindinkább befelé fordult. Divény várában halt meg, Alsósztregován temették el.
Rimay János életében, 1598 előtt, költeményei közül csak a Balassiakról szóló ciklust nyomtattá ki. Kisebb költeményei Balassi Bálint istenes énekeivel az 1632-1635 között megjelent első bécsi kiadás óta több mint negyven kiadást értek meg.
Műveinek kritikai kiadását Eckhardt Sándor rendezte sajtó alá: Rimay János összes művei.Budapest, 1955.
Életrajzát Ferenczy Zoltán írta meg: Rimay János.Magyar Történelmi Életrajzok.Budapest,1911.
Szövegközlésünk az Eckhardt-féle kiadáson alapul. Az ún. Balassi-strófákban megírt verseket technikai meggondolásból hat-soros versszakokba tördeltük.
*
(Forrás: Jeney: Magyar költők XVII .század; Budapest, 1956.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése