Várady Gusztáv (1836-1873): Rabmadárhoz

 
Dalra dalra kis madárka!
Mért vagy egyre csüggeteg?
Isten adta néked a dalt,
senki sem tilthatja meg.

Zengj miként egykor szabadban,
Mint sziedben irva van!
Zengj örömmel, lelkesedve,
Most merengőn, majd vigan.

Énekeld meg a ligetnek
Csendben lévő rejtekét,
Virányát a völgynek, a mely
Illatát lehelli szét.

Üdvözöld örömdalokkal
A hajnalt, kelő napot;
Bibor vánkosán köszöntsd a
Szúnyadó alkonyatot.

Énekeld a szabadságot,
Melyben éltél boldogan,
Siragassad a rabságot,
A hol szárnyad kötve van.

Zengedezz reményt, szerelmet;
Zengd jövődet, multadat;
Zengj mindent, csak azt ne, mire
Mint rabot tanitanak.

Forrás: Koszorú. Szépirodalmi s átalános miveltség terjesztő hetilap. Szerkeszti Arany János. Első évfolyam II. félév. 4. szám. Pest, Nyomatott Emich Gusztáv Akad. Nyomdájánál 1863.