Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
s egy üdvösséges pillanatra
Erősebb volt a csók hatalma
Gőgös, szemérmes lányságodnál.
Ó, ne sirasd! Egy pillanatra
Parancsoltak a szilaj csókok.
Hiába küzdött, átkozódott
A hazug erény sápadt ajka.
Halványvirágos lányszobádba
Piros tűzrózsákat dobálva
Győztesen benyitott az Élet.
Nevess! Nézd: menekül a múlt.
Viszi magával a fakult
Sok vérszegény leányemléket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése