Csak Néked minél jobb legyen,
Az élet minél szebb legyen,
Más célom már alig lehet
Ezen a földön énnekem.
Lesni titokban a szemed,
Mit mond, mit vár, némán mit óhajt
És megfejteni ajkadon
A hangtalan mosolyt, a sóhajt.
Ha szívemet Neked adom,
Tudom, még oly keveset adtam,
E szív oly súlyos, oly beteg,
Tán bántlak véle akaratlan.
Mit adjak hát, mondd, mit tegyek,
Hogy érzed, mit tán így nem érzel:
Fölédborul az életem
Egyetlen áldó ölelésben:
… Csak Néked minél jobb legyen
És minél szebb legyen az élet,
Hogy, ha már egyszer nem leszek,
Te is megáldd a perceket,
Mik engem összehoztak Véled.
Forrás: Új Idők XLIII évf. 33. szám 1931. augusztus 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése