Andrássy Lajos: De lennék én

 

Higgyétek el: - most harci bárd vagyok,

de lennék én, miként a májusok:

akácvirágos, balzsamos, puha;

mint tiszta munkás rendes otthona;

mint vallomás a húszéves leányhoz;

mint réti fű, a nap ha már leáldoz;

becéző kéznek hűvös bársonya…

- ha bűn nem lenne már!

És háború, soha!

- A fegyverekből: tollat gyártanék,

és sok betűt, és még több rádiót:

hogy minden házba erlvigyék a fényt,

hogy minden szívbe elhintsék a jót…

- A bús szavakból: biztató zenét,

az ostorokból: hímes szalagot,

négyéveseknek szép szőke fejét

ékíteni…

- S még: harci bárd vagyok.

S higgyétek el: én zúzni kész vagyok,

vért ontani! – S a hímes szalagot

kötélbe fonni; árulók nyakára!

- Ólombetűkből: gyilkot, banditákra!

- S az iskolát pokollá gyújtani:

ha gaz tanyát vackolna újra benn’

hogy fél világot vérbefojtani

zúduljon el!

- Ha kell: hát így legyen!

… De lennék én: a csók, a szíveken…

Forrás: Petőfi Népe II. évf. 240. sz. 1957. október 13. vasárnap