Nézd, itt ülök. Sötét fejem letorpad.
Nézd, itt ülök rongy életemre csuklón.
És halni kell, ó halni kell nagyon.
Véresre marta emlék-bilincs a csuklóm!
Véresre marta emlék-bilincs a csuklóm...
S mintha szemezne altató korom;
és úgy néz feléd dacosan a vágyam,
mint ott a ködben az a rőt orom.
Forrás: Komját Aladár válogatott művei 78. old. - Szépirodalmi Könyvkiadó Bp., 1962.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése