1.
Égi, légi Lilien,
Lenge, égi Lilien,
Ha kérdem, hogy szeretsz-e?
Tapsolsz picziny kezedbe,
Csak kaczagsz igen, -
S nem mondod meg: szeretsz-e?
Kis kegyetlen Lilien!
2.
Ha hév vágyam kitör
S esdem szerelmit:
Szemembe néz, soká néz,
Halálosan megigéz
S mosolyg – nem szólva semmit.
Friss, zománczos, üde, pajzán!
Átragyognak könnyű fátylán
Fekete gyöngyök: két szeme,
És kaczaj czikázik arczán,
Mely ifju rózsával tele –
S száll tova!
3.
Sírj, bimbóm te, Lilien!
Vigságod engemet
Bűnt, emészt, - sírj Lilien!
Mikor a te bíbor ajkad
Csengő ezüsthangon nevet:
Hű szivem remegve hallgat…
Sírj, bimbóm te, Lilien!
4.
Kérlek hevesen!
De ha hiába kérlek,
Légi Lilien,
Mint egy rózsát letéplek,
Égi Lilien!
Forrás: Magyar Szemle 1. évf. 1. sz. 1888. dec. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése