Gyönge madár – szelid galamb,
Most se vagy még fáradt,
Hogy fölöttem most is folyton
Csattogtatod szárnyad?
Száz mérföldön át kisérsz már; -
Messze földrül jöttünk, -
Mily távolság terül el már
Közötte és köztünk!
És te hiven repülsz velem,
Drága kis madárka…
Ugy figyelek turbékoló
Dalod bugására!
Dalod édes, dalod fényes
Multról beszél nékem;
Szivem szorúl, két szememet
Könyben úszni érzem.
- Oh maradj el, repülj vissza
Éjszaki vidékre,
Szelid galamb: barna kis lány
Fájdalmas emléke!
Forrás: Koszorú – Hetilap a szépirodalom s átalános miveltség köréből. 3. évf. Első félév. 16. sz. Szerkeszti Arany János. Pest, Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Nyomdásznál l865.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. máj. 21.
Lehr Zsigmond (1841-1871): Gyönge madár
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése