Jéruzsalem
zengd, zengd az Urat szent szókra fakadván,
Teljes
alázattal zengd Sion Istenedet!
Im
kapuidra erős zárt tett: fiaidra tebenned
Áldást
felséges gondviselése adott.
A
szent béke határidon jár csendes örömmel,
Jó
és bő gabonát sárga meződön aratsz.
A
földhöz mihelyst szól, s a mit néki parancsol,
Azt
a természet megteszi, végbe viszi.
Ő
havat ád, mely gyapju gyanánt szállong e hegyekre,
Ő
mint a hamvat hinti le fákra herét.
Ő
küld jégdarabot s ki nem irtóznék a hidegtől?
Fú
szele s a jég kezd oszlani, folyni patak.
Ő
szentséges igét hirdet Jákobnak, ezeknek
Törvényt
szab, melyből Izrael élni tanul.
Ezt
ő más nemzettel nem cselekedte világon,
S
nem közlötte velök boldog itéleteit.
Forrás:
Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó
1991.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése