Ignotus: Várnod egy jelre…

Várnod egy jelre, várnod egy szóra;

Egyszer egy héten egy lopott óra

S ehhez vesszőfutásban érned:

Ezt adhatom, szegénykém, néked.

Félned magadért s félned értem,

Meg se téve már tetten érten

Véletlen lenni más helyébe:

Ezt kapod egy szivért cserébe.

Tűrnöd, titkolnod, osztozkodnod,

Módját se várva mindent adnod

S amire vágyol, azt nem találnod:

Igy lop meg, teljesülve, álmod.

Lenned egynek egy hosszú sorba,

Lenned emléknek, összefolyva

Száz más emlékkel, ha bevégzed:

Ez, ami tart feléd, a végzet.

Elébed állok kézzel-mellel,

Hogy megvédjelek magam ellen,

S a vége az, hogy idehúzlak.

A vége az, hogy összezúzlak.

A kezemen itt érzem ajkad,

Az ajkamat ott érzem rajtad -

Rossz óra volt, amelybe' lettél,

Amikor énnekem születtél.

Forrás: Nyugat 1909. 1. sz.