ZSIDÓ NYELVBŐL, EUPHRATNAK SAUL NEVŰ SZOMORÚ JÁTÉKÁBÓL
Lelkem!
élted mért töltöd el
Fanyar
bánat képeivel?
Mért
kinozod magadat?
Nem
rebegsz-e Isteneddel,
Midőn
zúgva perlekedel,
Ha
átkozod sorsodat.
Elragadva,
halld mint megyen
Hárfám
hangja völgyön hegyen,
Édest
fejtve mikor zeng,
Seraphinok
énekéhez
Hasonlólag
fennterjedez
S
világokba általleng.
De
kellemi enyészlenek,
A
hurok ha rendetlenek
S
felbontva az egyezés,
Szivet
fület bánt a hangzat,
Ha
titkos bájt nem osztogat
Ujj
végéről a pengés.
Így a
sorsban sok megsérti
Szivünket,
mert jól nem érti
Elménk,
titkos kötését.
Nyugodj
meg hát lelkem ebben,
Összhangzat
van az egészben;
Imádd
az ÚR végzését.
Forrás:
Gróf Teleki Ferencz versei, ’s nehány leveléből töredékek – Kiadta Döbrentei
Gábor Budán, a’ Magyar Királyi Egyetem Nyomtatása, 1834.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése