Könnyű a termő nyárban,
szélcsendes, szép időben,
könnyű túrni a tálban,
ha étel, ital bőven.
Nehéz férfiként állni
a bőgő zivatarban,
türelmesen kivárni
a jobb időt a bajban.
De könnyű parancsolni,
csak kurjantani egyet,
ha nem ember, de holmi
puhány állong előtted.
Nehéz lélekhez szólni,
ha már el van vadítva,
és nem akar hajolni
s nem tudod, mi a titka.
de könnyű kipergetni
az összegyűjtött mézet,
és egy kockára vetni
hitet és reménységet.
Nehéz kaszát ragadni,
hogy megteljen a kamra.
Nagy, nagy bizalmat adni,
hogy szálljunk a magasba.
Ha ember vagy, velünk vagy.
Nem tehetsz ennél szebbet.
Ha próbált és igaz vagy:
válaszd a nehezebbet!
Forrás: A magyar költészet gyöngyszemei - Mai magyar költők 270. old., Ifjúsági Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése