Ma éjszaka semmit se mondok nektek
csak egy kiáltást
csak egy kiáltást –
Hallottátok már, hogy sikoltozik
a folyó, kinek karjait levágták,
Ha látom, hogy földjeinket
idegenek adják, veszik –
ha látom, hogy hazai ügynökök
hogy ügyeskedik el életünket –
ha látom, hogy testvéreinket,
kik Urgelben, Valenciában,
Sollerben és Barcelonában élnek,
idegeneknek mondják:
hogy mondhatnék csengő szonetteket
szívem hölgyéhez
s hogy énekelhetném meg a Kanigu hegyét,
a napot, tengert és virágokat?
KÉPES GÉZA fordításai
Forrás: Nagyvilág
1972/8., 1182. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése