2012. febr. 14.

Ismeretlen szerző: A halál diadala (XV. sz.) – részlet



Elmegyek meghalni, mert az halál bizony, de az halálnak órájánál semmi bizonytalanabb, jóllehet bizonytalan legyen, de maga azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, mire szeressem én azt, azki keserű végezetet ígér, kinek szerelme hiában való, mire szeretem azt, inkább elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, mert mindennek erre kell jutni, és semmi meg nem bántja, hogy kinek ez rész meg nem adatnéjék.

Elmegyek meghalni, én ki mastan jelenvaló ember vagyok, az elmúltakhoz hasonlatos leszek, ha el nem mentem, de mag még elmegyek meghalni.

Lássadsza hova megyen minden jelenvaló élő ember, mert az folyó ár énvelem mondatja, elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, mert a halál valahányszer megérzem bizonnyal lenni, halálos bűnt inkább elhagyok.

Elmegyek meghalni, kemény szentencia az gonosznak, és az jónak kellemetes adatik, az élést halál követi, azért elmegyek meghalni.

elmegyek meghalni, hamuvá lejendő vagyok, miképpen születtem, ezenképpen megvégeztetem.

Elmegyek meghalni egyebeket követvén, még énutánam is többen jönnek, mert sem első, sem utolsó nem vagyok, azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, király vagyok, de micsoda az tisztesség, micsoda ez világi dicsekedés, mert embernek király ura az halál, azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, pápa vagyok, de az halál engem nem hagy sokáig pápálkodni, de befogja számat.

Elmegyek meghalni, püspök vagyok, de az botot, az sólyát, az skófiomot, az püspöksüveget, akár akarjam, akár ne, de elhagyom és elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, semmi vidalalomval meg nem győztetem, esetben vitéz vagyok, de az halált nem tanultam meggyőzni.

Elmegyek meghalni, bajnok vagyok, küzdést jól tudok, de az halált meg nem győzhetem, azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, mert az vénség engem tovább nem hagy élni.

Elmegyek meghalni, vén vagyok, és immár az én időmnek vége közel vagyon, és az halálnak kapuja megnyílt, azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, bölcs beszédű vagyok, egyebeket beszédemmel megrekesztettem, de az halál megrekeszte engemet, azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, gazdag vagyok, de az arany avagy az marháknak sokasága nekem semmit nem használ.

Elmegyek meghalni, szegény vagyok, és semmit velem el nem viszek, ez világot megutálom, mezejtelen belőle kimegyek és elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, bíró vagyok, ki immár sokakat megfeddtem, de az halálnak ítéletit rettegem és elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, az gonosz gyönyörűség engem meg nem tart, sem az bujaság az én életemet meg nem hosszabbítja.

Elmegyek meghalni, nemes nemből születte, de az nemzetség az én üdőmet el nem halaszttya, azért elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, látásra szép vagyok, de az halál az szépségnek és az nemes termetnek nem tud kedvezni.

Elmegyek meghalni, bölcs vagyok, de vallyon minemű bölcsesség tuggya az halálnak okosságát meggyőzni? oly, mint azt mondanája: egy sem.

Elmegyek meghalni, bolond vagyok, de az halál sem az bolondnak, sem az bölcsnek nem nyújtja békességnek frigyét, avagy szegődségét, de mind egyetemben elmennek az halálra.

Elmegyek meghalni, külömb külömb jó étkekvel és borokval megtellyesültem, élvén ezek felett, mégis mondhatom, elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, barát vagyok, ez világnak szerelmének meghalandójul és jó életet vejendőjül, ezenképpen jól megyek meghalni.

Elmegyek meghalni, orvos vagyok, de az orvosságval meg nem szabadulok, mert akármit mivellyenek az orvosok, azért én elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, mit vigadok? az homályos szerencse megcsalja a vigadozót, miért hogy meghal az vigadozó, azért én mit vigadok, inkább elmegyek meghalni.

Elmegyek meghalni, sok pénzű vagyok, de az pénznek sokasága soha az halált el nem távoztatja.

Elmegyek meghalni, alejtván hosszú ideig élni, és netalántán ez az utolsó nap, azért készülök meghalni.

Elmegyek meghalni, örülvén nem örülök sok ideiglen, de ez világnak örömeit elhagyom, és az halálra megyek.

Elmegyek meghalni, engem nem siratnak, sem énértem nem imádnak, de elfeledtetem még az enyimtől is, mikoron én meghalok.

Elmegyek meghalni, de nem tudom, hova megyek, sem tudom mikoron megyek el, de akárhova fordóham magamat, ha azért az halálra megyek.

Elmegyek meghalni, látván hogy az halál mindeneken uralkodik, és igen sűrű és gyakor az év halója.

Elmegyek meghalni, azért kérlek téged, kegyelmes Krisztus, hogy irgalmazz énnekem, megbocsátván minden én bűneimet, mert meg kell halnom.

Elmegyek meghalni, kérvén én uram Krisztust, hogy mindenek esedezzenek énérettem, és bocsánatot nyerjenek énnekem, ezenképpen jól megyek meghalni.

Elmegyek az első halálra, hogy az én uram Krisztus a másod haláltól megmentsen engemet, ezenképpen jól megyek meghalni.

Elmegyek meghalni, remélvén az örökké megmaradandó életet, kiért ez elmulandó életet megutálom, ezenképpen jól megyek meghalni.

(Forrás: Az elmúlástól tettenérten 15-18. old. – Válogatta és szerkesztette, az előszót írta Z. Szabó László - Kozmosz Könyvek, Bp. 1983.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése