Itt egy marék dal. Íme átadom,
(Mint műhelyekben egy a másikának),
Hogy énekelvén teljesítsed őket.
Ím átadom, hogy vegyed tőlem el
Mint vőlegény, ha vennéd lányomat:
Irígyen nézzek új fénye után.
Itt egy marék dal. Asszony szíve vére,
Mégis tiéd. Mert túlon sok az asszony
S a dal marad, az asszony elmulik.
Mégis tied. Mert túlon sok az asszony,
S mert őket is tán neked adtam volna.
mert asszony asszony csak, de meg kell halni.
Mert meg kell halni s asszony csak az asszony,
S kevés a férfi bajtárs és barát,
Hogy teljesítsen, harcoljon és értsen.
Itt egy marék dal. - Majd arany zenédnek
Szárnyán ha szállván száll felettem messze,
Hadd mondjam: ím, mégis az én dalom.
(Forrás: Balázs Béla: A vándor énekel – Versek és novellák 55. old. – Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Radnóti Sándor – Magyar Helikon 1975.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése