Zalár József (1825-1914): Még gyermek vagy…

 
Még gyermek vagy. Gondatlan könnyüséggel
Röpkedsz mint szállongó madár;
Alig vagy itt, már máshová lengél el,
Igaz: minden hely várva vár.

Még gyermek vagy. Ártatlan ajkaidról
Száll a mosoly és zene már;
Méz a mosoly, a zene gyönyörűn szól;
De még nem ég rajt napsugár.

Szemed, mint harmat reggeli mezőkön,
Mindenfelé ragyogva jár,
s mindenkit, a ki előtted megy és jön,
Körülfolysz mint a láthatár.

Ha majd, ha majd csak egy kedves helyed lesz,
S gondokba merülsz mint buvár,
Ha a mosoly, szó, hő szivedben elvesz,
S a szem csak egyre – egyre vár!...

Forrás: Zalár költeményei. Balogh Melanie kisasszonynak, a költőlelkű honleánynak. Kiadja Vahot Imre. Pest, 1855. Emich Gusztáv Könyvnyomdája.