Ólomszínű,
Bágyadt ég.
Förgeteges
Hideg lég.
Milliónyi
Hópehely,
Nincs egy száraz
Puszta hely.
Mindent beföd
Ködlepel,
Eltűn a nap,
Alig kel.
Föld felett és
Földön lent
Halált hozó
Örök csend.
Csak zord vihar
Töri meg
S cserje, bokor
Megremeg.
S megszólal a
Czinke, csíz:
„Nincsen kenyér,
Nincsen víz!
Jó emberek
Adjatok
Egy-egy morzsát,
Egy magot.
Ha megérjük
A tavaszt
Visszaadjuk
Dalban azt!”
Forrás: A Természet 2.
évf. 11. sz. 1899. febr. 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése