A sarki lámpa nappal szürke bádog
De este Nap helyett ragyog világot.
A Napot nyáron százszor is kiölnék,
Ha ő nem gyúl ki – botrányt csap a környék.
Az ő világa ont az éjbe éltet
És meglesi a sötétbe bújt vétket,
Négy utcasorra szór egyszerre fényt:
Hazaküldi az eltévedt legényt.
Nappal csúfolják a hiúk körében,
Sarkcsillag részek szemek tükörében
A lelke gyullad a lámpának éjjel,
Az szór fénykévét szerte-szanaszéjjel.
Mert ő az áldás, fényt árasztó béke,
A szürke lámpa éjjel környék éke.
Sötétben szeret csillogóan élni
Nappal alszik s álma: szép éjjelt remélni.
Forrás: Botond -
Szépirodalmi és tudományos folyóirat II. évf. (1926) 3-4. sz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése