Forró virág-halmon,
déli Nap-özönben
hallgatom, hallgatom
a virág-tereferét.
Röhögő pirosak,
epés violásak,
csillogó fehérek
viszik harsányan a szót.
Filozófus kékek,
haragos-zöld mályvák,
gunyoros vörösek
el-elszólják magukat.
Csak egy virág hallgat,
szinte-szinte ölnyi,
sárga, őszi rózsa,
büszkén lógatja fejét.
Virág-gyötrelemnek,
virág-gondolatnak
átkos hordozója,
bánatos, szép, nagy fejű.
Forrás: A kert öröme – 101 vers kertbarátoknak 34-35. old. –
Népművelési Propaganda Iroda 1982.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése