Sok a föveny a Sajóban,
Gabonaszem száz csomóban,
Sok a felhő a nagy égen,
De több az én ellenségem.
A merre én kelek, járok,
Száll utánam nehéz átok,
Ha van szembe jó emberem,
Hátam mögött tör ellenem.
Dúlnak, fúlnak! én meg hagyom,
Pedig félek tőlök nagyon,
Úgy félek, mint a haláltól,
Vagy a magam árnyékától.
Lássa meg az isten őket,
Áldja is meg isten őket,
Áldja is meg, azt se bánom,
De úgy a mint én kívánom.
Forrás: Hölgyfutár 8. évf. 28. sz. 1857. febr. 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése