2018. ápr. 25.

Várady Gusztáv (1836-1873): Ha te virág volnál…



Ha te virág volnál:
Harmatcseppé lennék;
Kebeleden élnék,
Kebeleden halnék.

Ha harmatcsepp volná:
Napsugárrá lennék;
Ragyogásodat hogy
Csak éntőlem nyernéd.

Ha napsugár volnál:
Bércorommá lennék;
Minden este, reggel
Általad derülnék.

Ha bércorom volnál:
Gyászfelhővé lennék;
Vész után pihenni
Kebeledre szállnék.

Ha gyászfelhő volnál:
Szivárvánnyá lennék;
Borongó arcodra
Vidámságot szőnék.

Ha szivárvány volnál:
Én a nappá lennék;
Reád uj, nem ismert
Szineket ruháznék.

Ha te a nap volnál:
Én az éggé lennék;
Kebelembe zárva,
Tartanálak mindég.

Ha te az ég volnál:
Én Istenné lennék;
Reád uj napokat
S csillagokat tűznék.

Ha te Isten volnál:
Lennék örök élet;
Örök végetlenül
Téged ölelnélek.

(Forrás: Hölgyfutár XIV. évf. II. félév 11. sz. 1863. július 25.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése