A Szeretet fzemes,
Picziny, de értelmes,
Gőg nélkül okoskodó.
Szelíd, engedelmes,
Érzéken, figyelmes,
Bő nélkül gondoskodó.
Kit fzeret ifjantán,
Az öfzbe fordultán
Állandóul tifzteli.
Annak mind fzemélyét,
Mind emlékezetét,
Még hamvát is öleli.
A víg esetekben,
Bal történetekben
Szíve nem tud válafztást.
Habok között kőfzál,
Még irígy sem talál
Ő benne megváltozást. –
A testvérét ennek
Hívják Szerelemnek,
Szemre ehez hasonló;
De álnok, csintalan,
Szeles, vigyázatlan,
Állhatatlan, kóborló.
Míg ég, hízelkedik,
Meghül, eltávozik;
Újul tüze, viffzatér.
Siess kis Szeretet,
Aprítsd lépésidet,
Im testvéred majd elér.
Forrás: Uránia Nemzeti Almanach 1. évf. – Esztergom, 1828.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése