Fogy erőm: feledékeny az elme,
hül a vér heve nap nap
után,
jön a vég, sírom árka fedez be,
mielőtt szabadulna hazám.
De bucsúzva is tudni kivánom,
hogy a nép igaz útra jutott,
hogy a földbe vetett gabonára
a jövő üde napja ragyog;
hogy a falvakon át a fülembe
csak olyan dalokat hoz a szél,
mik alatt sose csordul a földre
sem az emberi könny, sem a vér.
Ford.: Fodor András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése