álom vagy, az kápráztat csak elém;
szeretlek-e… vagy elámít szivem,
amely veled beszélget szüntelen?
Szeretlek-e… vagy sötét őrület
űz, vak vagyok, érzéketlen, süket;
szeretlek-e… vagy nincs is szerelem,
s hideg kígyók ölelkeznek velem?
Szeretlek-e… vagy nem is létezem,
s nem vagy te sem – én sem vagyok, s te sem;
szeretlek-e… vagy nincs is a világ,
nincs nap se és harmat sincs, se virág?
Csak a sötét, szuroksötét pokol,
üzekedő ördögök nyája, hol
középen az ősördög szendereg,
s álmodja csak az én szerelmemet.
Ford.: Pór Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése