(Urániához)
Örvendve látjuk, dífzes Uránia!
Most ismét honnyunk fzebb egin arczadat;
S azt, mint ügyelfz a dicső nemzet
Magzatinak jelesebb dalára.
Harminczfzor értek sárga gerezdjei,
Híres Tokajnak, búza is annyifzor
Jött csűrbe, s nem térfz, alak, vifzfza?
Igy rebegénk. – Te pedig felettünk.
Egy rózsafzínű fellegen átmosolygfz,
S hazánkra fényed fzórva varázsolod
A lelkesedtebb maradványnak
Szellemeit ragyogó öledbe.
Ne tűnj ezentúl el fzemeink elől, -
S a míg csak évről évre kötözhetünk
Fejedre hímes viráginkból
Illatozó kofzorút, maradj itt!
Forrás: Uránia Nemzeti Almanach 1. évf. – Esztergom, 1828.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése