Korán kelek, későn fekszem,
a „mindennap” tépi testem;
fejem fűti forró álom,
így próbálom, úgy próbálom.
Hajam fehér, mint a kréta,
le-leülök néha-néha,
fel is ugrok szinte égve,
két kapát is kapok kézbe.
Jó volna, ha pihenhetnék,
nem lehet még, nem lehet még!
Ide vetnek, oda vetnek:
- Itt ezt fogd meg; ott azt tedd meg!
Ha nincs szalma: jó a törek,
majd pihensz a sírban, öreg.
Ne simogasd vén fejedet,
itt a szerszám, cipelheted.
Kutyavilág, annyi biztos.
Nem tudod, a holnap mit hoz.
Hiába itt a sóhajtás,
tépd csak magad, öreg pajtás!
*) Gyökössy Endre
legújabb verseskönyve, az „Aranysíp” 1943-ban jelent meg Fejes Gyula rajzaival.
(…)
Forrás: Debreczeni Képes
Kalendáriom XLIV. évf. 45. sz. 1944.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése