Körmendy Viktor gyűjtötte össze e cím alatt tizenkét novelláját egy kötetben. (...) Körmendy tehetsége az elbeszélés adománya: nem a történetek és alakok pszichológiai elmélyítése vagy a társadalmi háttér perspektívákat nyitó rajza a fő dolog, amire törekszik, hanem fordulatos, érdekes történeteket igyekszik kitalálni s ezeket könnyed és szemléletes előadással elfogadtatni az olvasóval.
Van is benne ehhez való invenció: mindig új és új, vagy legalább újnak ható történeteket tud kombinálni s mindegyiknek meg tudja adni azt a valószínűséget, amelyből az író hitele támad. Komponálása nem mindig egészen biztos, nem mindig azokat a momentumokat hangsúlyozza ki, amelyek a legfontosabbak vagy legérdekesebbek volnának, de vannak jól megkomponált és elejétől végig biztosan vezetett novellái is, amelyek éppen ezért pontosan megtalálják azt a hatást, amelyet velük az író el akart érni.
Elbeszélő módja is rokonszenves, nagyon világosan beszél, alig hagy valamit is homályban az olvasó előtt s megvan benne a humor szerencsés adománya is.
Ez az első könyve az írónak s már ez is tisztességes helyet biztosít neki újabb íróink között.
(Forrás: Vasárnapi Újság 67. évf. 1920. 9. sz.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése