2011. nov. 13.

Szegedi István: Szerelem csillaga



Ne jöjj, velem ne jöjj a kényelmes kis útra,
mely szák utcákon át sírok felé vezet;
ki rongyos életét kimért időn befutja,
az rögbül indul és a röghöz érkezett.

Ne jöjj velem, ne jöjj, maradj inkább magadnak,
ki tétovázva lép, legyen csak társa más;
az én utam merész, engem szelek ragadnak
és csillagok felé röpítő szárnycsapás.

De jöjj velem, de jöjj, lásd, vágyad éjjelében
a szíved földobog s velem rohan vadul
s ha késő századok nevünk mondják, az égen
az örök szerelem ikercsillagja gyúl.

(Forrás: Vasárnapi Újság 67. évf. 14. sz., 1920.júl.25.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése