- Irod: Rózsika immár nagy leány lesz,
És vinni kell őt zsúrra, bálba.
Mert neki is – amint mondani szokták –
Forogni kell a társaságba’.
E fontos ügyben tanácsomat kéred.
- Édes hugom, bocsáss meg nékem:
Tanácsot nem tudok, noha van némi
Tapasztalásom már e téren.
Csak azt tudom, hogy mikor Rózsikánkat
Elviszed majd a zsúrra, bálba:
Valami szomoru kétséget érez
Az ő szerető öreg bátyja.
Nem azért, mintha fénytől és melegtől
Félteném a feslő virágot.
De aggaszt: vajj’ olyan fényt, melegséget,
Amilyet áhit egy nemes lány-lélek,
Adnak-e néki zsúrok, bálok?...
Én öreg szemmel nézem a világot
Valónál tán sötétebb szinben…
- Vigyázd lányod mindenhol anya-szemmel,
Őrizd, vezesd szent anya-szerelemmel:
S jó uton jár… Most áldjon Isten!
Forrás: Magyar Lányok 14. évf. 6. sz. 1908. febr. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése