A távol mindig mély
csoda.
Mindig hívó a mosolya.
Csak délibáb, csak kék ködök
S felé az út örök, örök.
Járjuk az örök utakat
S a távol csak távol marad.
A távol mindig mély csoda,
Elérni nem tudjuk soha.
Forrás: Új Idők XXXVIII. évf. 1932. 13. sz. Húsvét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése