74.
Egy piros hölgy dombok között,
Évenkénti titok.
Egy fehér hölgy szúny a mezőn,
Körül liliomok.
A szellő völgyest, dombokat
Seprűvel sepreget.
Kérdem, szép háziasszonyok,
A vendég ki lehet?
Szomszédok mit se sejtenek,
Erdők kacsintanak.
Gyümölcs, boglárka és madár -
Alig egy pillanat!
Mégis, mily nyugalmas a táj.
A sövény közönyös.
A "feltámadás" mintha
Nem lenne különös!
(Ford.: Károlyi Amy)
(Forrás: Emily Dickinson
válogatott írásai - Károlyi Amy fordításai és tanulmányai; Magvető Könyvkiadó,
Bp., 1978.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése