Isten, ki élsz, isten, ki úr vagy
Itt lenn a földön s fönn a menyben:
Add, hogy a drága, az imádott,
A szőke lány szeressen engem.
Add, hogy enyém legyen szivének
Minden szerelmes dobbanása,
Add, hogy ne sírjon soha másért
És ne nevessen soha másra!
Add, hogy örökké szomjas ajka
Csak az enyémmel forrjon össze,
Add, hogy a testét csókjaimmal
Csak én, csak én – más ne fürössze!
Add, hogy a keblemen találja
A napsugár az éj sötétje,
Add, hogy örökre hű maradjon
És senki tőlem el ne tépje!
Add, hogyha elmegy messze tőlem
És jár akármi messze tájon,
A lelke hozzám visszavágyjon,
A lelke hozzám hazaszálljon!!
Add, hogy e verset elolvassa
S ha elolvasta, hát megértse
És add, hogy én jelen lehessek,
Mikor azt mondja: „Csak azért se!”
Forrás: Az Érdekes Ujság 7. évf. 1919.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése