Az ajk rózsájin hangok ringadoznak,
És szellembájak könnyen lejtenek,
S mint súgár s illat légben körzenek;
Öröm, gyanú s kín akként áradoznak.
Hol e Tavaszzengések olvadoznak,
Mosolygva bíborulnak Édenek;
Új élet, új napok diszelgenek,
A holt erő s lét fényben virradoznak.
Feltűn a hitláng tündérző világa,
Gyönyör hajnallik a bánat sebére,
Mellyet vad sorsom harczal égve vága.
Varázslat ömlik hangja tengerére;
Szép arcza fény özönben elmerül. –
S a zengőt hódúltak fogják körűl.
Forrás: Aspasia 1. kötet – Szerkeszteté Kovacsóczy Mihály –
Pesten kiadá Füskúti Landerer Lajos 1824.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése