Gondatlanúl eredtem kis sajkámmal
A szenvedelmek zajló tengerére;
Vak éj, borult a vészes víz szinére,
Küzdék örvénnyel, széllel és hullámmal.
Erőlködém feszítet vitorlámmal:
De nem volt útamnak biztos vezére
S szép vágyaimnak békes enyhelyére,
Nem kötheték ki zúzott vasmacskámmal.
S im széttoszolt az éj, simúl a tenger!
Tündér fiai ragyognak fényt pályámra
Erósz áll, a kormány mellé sajkámra.
S egy szél, Küthera révpoartjai felé ver!
Magam Küprisz szép mennyében találom
S karjaim között imádott Ideálom.
Forrás: Aspasia 1. kötet – Szerkeszteté Kovacsóczy Mihály –
Pesten kiadá Füskúti Landerer Lajos 1824.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése