Várfoki: Ne higyj magyar! (1848 October 12.)

Ne higyj magyar! csalóka szép reménynek,

Mely kába tétlenségbe fogva tart;

Ne higyj a tünde fényü eredménynek,

Lidércztüz az -: közelg az örvénypart.

Elszánva légy a nagyszerü tusára;

Tett az, mi most védhet, menthet hazát;

Multadban a jövő győzhetlen vára:

Saját erőd a leghivebb barát.

S ki mást beszél, mind azt nézd ellenednek,

Ne higyj: csupán saját jó fegyverednek!

Ne higyj magyar! az eskü szép szavának,

Oh mert csalattatásod hallatlan!

Orozva ki vészt készit e hazának,

Csak ugy igér, ha megszorulva van.

És mintha részegült fővel dadogná:

Ígéret, eskü, puszta csába hang;

És mintha gyáva gyermekhang csacsogná:

Játékszerül használja a bitang.

Dőrék, kik czifra szóra lelkesednek -:

Ne higyj: csupán saját jó fegyverednek!

Ne higyj magyar! midőn a becsülettel

Kinál meg ellenséged zálogul; -

Arczán irigység sárgasága fészkel,

Lelkére árulási éj borul;

Csak jelre vár a czinkosok merénye:

S pehely gyanánt repül a becsület.

Csak alkalomra les bakói fénye:

S pehely gyanánt fujná el életed.

Azért legelső pontja ős hitednek:

Ne higyj: csupán saját jó fegyverednek!

Ne higyj: ne higyj az átkozott kigyónak,

Ezernyi cselszövénnyel fon körül;

Az ördögöt választja meg birónak

Közötted s közte, s veszteden örül.

Száz karral szór a zsarnok-ármány

Házadra s rád pallost és lángokat, -

Üldözve mérgez, mint mirigyes járvány,

S frigytársakul hiv gyilkos latrokat.

S bár ajakán szent imaszók lebegnek,

Ne higyj: csupán saját jó fegyverednek!

Ne higyj, ne bizzál idegen segélyben,

Számodra üdv csak kebledben terem;

Nincs menedék csak bátorság s erélyben,

Kül biztatás álnok farkasverem.

Nézd a magyarnak ozmánnali harczát;

Ott van Velencze, német s frank hona;

Ígéret és mosoly kendőzi arczát,

És végre mégis mind mind megcsala.

Azért, ha híve vagy ős nemzetednek,

Ne higyj: csupán saját jó fegyverednek!

S ne higyj, ne higyj egy-egy kis győzelemnek:

Hálót vet ezzel a gaz pártütő,

Minden nyomon uj ellenid teremnek,

S fő ellened, ha késel, az idő.

Gyorsan tipord fejét a lázadásnak,

S ha győzesz: állj talpon minduntalan;

Milano is kezdetben a vivásnak

Dicső mezője volt s most veszve van.

S ne higyj, ha békülést súg, tenszivednek, -

Ne higyj: csupán boszúló fegyverednek!

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.