2017. ápr. 12.

Lisznyai Kálmán: Önkéntes dala (1848 Julius 30.)



Piros toll a kalapomnál,
Piros zászló kezemben,
Piros öröm a szivemben,
Piros lány az ölemben.

A magyar nép éppen kelő
Piros hajnalt köszönti;
S a kivivott népszabadság
Boldogságát jelenti.

- De vértől leszen pirosabb
Toll, zászló, ha vész támad:
Az öröm – elhalványodik,
A piros lány – elsápad.

S a csatában kard tépi szét
Lengő piros zászlómat;
Gyilkos golyó a szivemet,
S szeretőmet a – bánat.

De sebaj! mátkám szivében
Megszelidül a bánat:
Édes emlék lesz halálom,
Mert megmentém hazámat.

S csatában egy élet, csak egy
Elveszett percz nem egyéb:
S egy perczet csak nem sajnálunk,
Nem sajnálunk a honért.

Dúl a rabló illircsorda,
Nemzetünk bősz ellene:
Fel! barátim, fel! kinek a
Szabadság az istene!!

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése