Sok emlékezetes hely van Petőfi életében. Ezek közül néhányat rajzban bemutatunk itt, ú. m. a félegyházi lakóházat, a sárszentlőrinci lakóházat és iskolát, a pápai régi kollégiumot s végül a gödöllői lakot.
Az első Petőfi gyermekéveit juttatja eszünkbe. Alig volt két éves, mikor szülei Kis-Kőrösről Félegyházára költöztek, ahol atyja a mészárszéket árendálta.
Félegyházán csendült meg fülében először a magyar népdal, melyet utóbb oly mesterileg utánzott; itt jött ajkára az első magyar szó, itt űzte gyermekjátékait, lovagolva szilaj nádparipán. Kedvesebbnél-kedvesebb emlékek fűzték e városhoz, s mikor húsz évi távollét után 1848 nyarán újból meglátogatta, ez emlékek fölrajzottak lelkében s édes álomba ringatták.
Sárszentlőrincen két évig (1831-33.) iskolába járt. Akkori életéről kedves rajzot nyújtott Sass István, gyermekkori barátja és iskolatársa: mint csúszkáltak télen, mint labdáztak, madarásztak tavasz nyiltával; hogy szállt szembe Petőfi, ha pajtásai csúfolták s viszont mily ragaszkodással viseltetett azokhoz, akiket szeretett.
A pápai kollégium ódon falai mint obsitos katonát látták először; utóbb pedig mint logikus deákot Jókai és Orlai-Petrics Soma társaságában. Mindhárman a képzőtársaság legbuzgóbb és legtehetségesebb tagjaiként szerepeltek s az 1842-ik tanév végén tartott örömünnepélyen, mint pályadíj-nyertesek, sok tapsot arattak.
A gödöllői ház 1843 nyarán fogadta lakóul Petőfit, midőn James Robin Hood-ját fordítá. Petőfinek szokása volt, hogy falura vonult, ha zavartalanul akart dolgozni valamely nagyobb művén. Így tett, mikor a Hóhér kötelé-t Zöld Marci-t és a Tigris és hiéná-t írta; így tett 1843-ban, mikor James regényének fordításával volt elfoglalva.
(Forrás: Petőfi-album 249-252. l. – Athenaeum Irod. és Nyomdai R.T. Bp., 1898.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése