Busul az ifju királyné,
Nyugalmát nem leli…
Meglátta a szép dalnokot,
Meglátta – s szereti.
A dalnok ihlett hurjain
Búbánatot zeneg,
Mert a bájos királyhölgyért
Szive majd megreped.
Némán szenved a királyné…
A dalnok búja rengeteg;
S e g y vágya van mindkettőnek:
Hogy a m á s i k ne tudja meg.
Forrás: Magyar nők Évkönyve IV. évf. 1864. – Pest, 1863.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése