Néma csend borul az őszi tájra,
Száraz lomb közt fújdogál a szél.
Sárga levél elválik az ágtól
S az avarbaj bús regét beszél.
Bús regét a fájó elmúlásról,
Amely ellen nincsen semmi ír.
Előttem áll elmúlásom képe:
Hervadt levél, vadvirágos sír...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése