A ravatal - e szörnyű asztal -
Borítva dús, ezüst damaszttal.
Fölséges tál rajt a koporsó:
az élet-étel olyan olcsó.
Három gyerek fekete gyászba'
Könnyeket sír az út a sárba.
Nyomukban sok vén siratóné
Lábuk alatt fröccsen a hólé.
Kis fáklyák lángja száll az égbe
(Volt-e halottnak öröme, kéje?)
Az utca bús papok dalától,
mely száll s fekete, mint a fátyol.
És a sétálók mind megállnak,
sorfalat állnak a Halálnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése