2011. dec. 7.

Babits Mihály: Halálesztétika - Balázs Béla könyve



1. Igen érdekes könyv modern műveltségű magyar olvasónak. Legerősebb kíváncsiságainkra és hiúságainkra hat. Lázad: lázad a hivatalos, piszmogó, alulról jövő, "tudományos" esztétika ellen. Minden érdekel, ami lázad; érdekes, ami nem hivatalos, nem érdekes, ami piszmogó - legyünk őszinték; nem érdekel, ami tudományos. Már nem. Fantasztikus, transzcendens. Formája is. Rövid fejezetkék. Aforizmák szinte. Idézetek. Idegen nyelven. Mottók. Legérdekesebb, legdivatosabb új és antik írókból. És a filozófia, túlsó partok. A Rejtelmes szárnyszele.

2. A gondolatok nem eredetiek és nem tudományosak. Ködvár: gerendái a legsötétebb német-álgörög ködvilágból valók. Az építőmester Schopenhauerhez járt iskolába. De Schopenhauer nagy nevelő - mondta már egy nagy tanítvány. Aki tőle tanult, jól fog építeni, ha ködből is. Balázs erős gondolkodó, erős kapcsoló. A gondolatkapcsolás ereje - lényegben azonos a művészi fantáziával, teszi ezt a könyvet is erőssé. Mit bánjuk, a gerendák honnan és miből? hogy német földről és ködből valók! A palota áll, szép, arányos, a részek egymást támasztják, nincs henye ék, tömör munka dicséri a mestert.

3. A téma leköt, a stíl visz: friss hév vall a szerző fiatalságára. Arra vall a naivság is, a türelmetlen szakadozottság, a modorosságok, kis kirakatszerű hiúság, némi gyermekesség. Mindezek igen jó tulajdonságok, melyek sok reményt adnak. Ritka legyen, de íme: a kritikus, e ravasz borkupec, csettint a nyelvével és a mustot alkutlan ajánlja.

(Forrás: Nyugat 1908. 23. sz. – Figyelő)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése