2020. jún. 16.

Kassák Lajos: Ébredés


A kovács már nekigyűrkőzött, hogy folytassa munkáját,

amit az este hangos sóhajtással félbenhagyott.

Amott a négy kerék, amikre abroncsot kell majd húzni,

itt áll a szomszéd lova, hogy négy patkót verjenek rá,

szép fiatal állat, rózsaszín orrlyukai remegnek

s látva a tüzet, felhorkan, mint a rekedt trombita.

 

Éppen most kondítanak hajnali négyet a toronyban

s ez a muzsika az üllőn s a szikrák, amint szállnak

csupa erő és újjongó boldogság a nap kezdetén.

Ó, Uram, küzdelmeiben segítsd meg ezt a népet,

éles kaszája, acélos kalapácsa lendületét

ne marasztalja le a hiábavaló veríték,

engedd nekik, hogy jó vizet meríthessenek a kútból,

kertjük fáiról leszedhessék az érett gyümölcsöt.

 

Amig itt nyújtja, formázza tüzes anyagát a kovács

másutt is dolgoznak már kék lángokkal a szemükben

és nemcsak az emberke, a derék háziállatok is

felébredtek mind s ahogy az új nap ragyog felettük,

életük színeit búgják, nyerítik, kukorékolják

utcahosszat s messze innen a harmatos mezőkön.

 

Forrás: Pesti Kalendárium 1947.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése