- Ki vagy kinek csábjával a világon
Nem versenyezhet nők legszebbje sem,
S szállsz nem pihenve, szárny-övezte lábon? –
„Nevem Jó alkalom: de kevesen
Ösmernek fel. Kápráztat lebbenésem,
S ragad keresztül villám-kereken.
Nincs szárny, mely versenyezni tudna vélem,
S ki lát, hogy látott hinni sem meri;
Utamban bárhol egy percig se késem.
E fürt, mely arcom, s homlokom veri,
Álcául szolgál, és akármi kém-szem
Ügyel rám, arcom föl nem ismeri.
Fejem hátulja tar, kopasz egészen,
S ki egyszer elszalaszt, nem ránthat az
Hajamnál fogva vissza semmiképen.”
- S ki az, mondd, kit magaddal társitasz? –
„A késő bánat.” S a ki elszalaszott,
Annak hagyom, bár keserű biz az…
De te ki rímeidtől vársz malasztot,
Te sem tudod ugy-e, hogy azalatt
Míg trécselsz, s az időt s papirt fogyasztod,
Már régen a faképnél hagytalak…”
Ifj. Ábrányi Kornél
(* A legnagyobb olasz
államférfi ifjabb korában a költészettel is foglalkozott.)
Forrás: Figyelő – Irodalmi és Szépművészeti Lap I. évf. 18.
sz. – Szerkeszti: Szana Tamás – Kiadja Aigner Lajos Pest, 1871. május 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése