2012. jan. 31.

Puszta Sándor (1911-1983): Föntről



Hálával és szeretettel a jasna-górai pálos atyáknak*

Onnan jöttem, hol a csend virraszt,
Hol nincsen más, csak szeretet
S a szívekben egy csodás alkímia
Bánat helyett aranyat vetett.

Fehér cellák és hófehér falak,
Fehérek rajtuk a zsalugáterek,
Fehér ruhában hófehér szívvel
Zsolozsmáznak fehér páterek...

Úgy jöttem el, mint a hegyekről,
Hol orgonál a magasság szele
S ha körülleng is a völgy illata,
Mindenem még azzal van tele!

Most elmegyek. Ők imával kísérnek,
Hogy Isten dalát zengjem győztesen,
Mert nagy az Úr és szent az Ő szava,
Miből nem múlhat el egy jotta sem!

*) A kitűnő költő 1937 nyarán a krakkói és csensztochowai pálos kolostorok vendége volt. Ott írta ezt a költeményt
(Forrás: A fehér barát 2. évf. 1. sz. (1939.márc.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése