2017. okt. 7.

Lutherán István: A halálbánya... (1924.)



Belgium, Belgium a bányák országa
Sok hazátlan üldözöttek
Gályarabsága.
Révbejutás helyett
A halál tornáca.
Ó a halál tornáca.

Kopár, sivár avar takarja itt a földet
Fekete szénpor tépi szét köhögő tüdőket
Ez itt eszembe juttatja
A régi temetőket
Lent a tárna mélyén
Verejtékezőket.

Sok nemzet kivertjei
Ide vánszorogtunk
Sírunkhoz egy lépéssel
Közelebb jutottunk
Nyomorító sebekkel
Mankókra jutottunk.

Nap-nap után szólnak a vájárok
"Ó jó Isten" voltak lent szörnyű
Robbanások.
Megint pokol volt lent
Odavesztek sokan
Felhozták a bányászokat
Összeroncsolva, - holtan -

Halált okádott a tárnák hullaszagú szája
A hajcsárok purjonok
Bitang hajszolása.
Hajnalnak sötétjében
Reggel a bányába mentem
Verejtékkel, vérrel, káromlással
Mindennap fizettem.

Látom a bányászokat itten
Kínok kínján halni
Zokogó özvegyeket, árvákat
Bányász tetemére ráborulni.
S szent apácákat a bányász
Lelki üdvéért imádkozni.

Ó ember, ki ígért hívő hittel
Néznél föl a magas égbe
Néztél te már összeégett
Bányász tetemére.
Vér tapad itt, s káromlás
S jajszó minden darab szénre
S a bányászon nem segíthet
A világnak összes imaszékje.
Mankókon botorkálok én is
A kórházi kertben.

*
Belgium, Belgium bányák országa
Az élet hajótöröttjeinek
Zátonyos sziklája.
Mentő árbocokat sok bányász
Soha meg nem látja
Ó, de hiába várja.

Holnap már betemethet
A halálbánya
Itt senki sem bánja
Nevedet sem tudják,
Csak számodat írják
Ez a halálbánya
Winterslagi bánya
A halál tornáca.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése