Tenélküled
Űzött lelkem tán nem is élne:
Tavaszt hoztál, nyarat a télbe.
Tebenned
Csak szeretet s odaadás van,
Több sokkal, mint akárki másban.
Tenálad –
Nincs gazdagabb s pazarabb nálad,
Becéznél mindig s csókot adna ajkad.
Tetőled
Százszor elfutok, én gyönge féreg
S tehozzád
Bízón, boldogan visszatérek.
Forrás: Botond - Szépirodalmi és tudományos folyóirat II.
évf. (1926) 7-8. sz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése