Kincseket
ér e rét, e vadon
És
fáj valami mégis e tájon,
Megül
a gond a tornyok alatt
A
földfalú, apró hajdútanyákon.
Álmodik
itt a férfi, a lány
Valami
szent napkeleti álmot:
Életet,
- milyet rég valahol
A
századik őse ha látott.
Délibábot
hajszol a gyermek,
Rőzse-máglyát
gyújt este a pásztor
Úgy
szeretik a fényt, a tüzet,
A
napot és mindent ami lángol.
És
mégis… mégis oly bánatosak
Lázongó
vággyal telistele telten
Nótába,
mesébe fellobog a kín:
Valami
nyűg ül ez ős keleti lelken.
Régmúlt
időkrül sír, dalol a hír
Lelkekben
vajúdik száz új csoda álom
S
készülnek át a tengereken
Nap-nap
után a hajdútanyákon.
Forrás:
Dutka Ákos: A holnaptól remetéig – Válogatta: Dr. Papp János - A kötetet a Békéscsabai Rózsa Ferenc
Gimnázium és Szakközépiskola igazgatósága jelentette meg, 1966 nyarán. Készült
az iskola tanműhelyében, a kéziszedő és gépmester tagozatok elsőéves
növendékeinek közreműködésével, Ancsin János, Kittel Frigyes, Kovács Gyula,
Malatyinszki József és Tóth György szakoktatók irányításával, diósgyőri ofszet
papíron, Monotype Bembo betűkkel, 250 számozott példányban. A tipográfia Szántó
Tibor munkája. A kiadásért az iskola igazgatója felel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése