Amikor
tündökölve kivirágzik
a
Szumbule-csillag,
a
kancák odaadják szeliden
fehér
tejüket,
puszták
fölött a vadludak fémlánca vonul,
és
komoran, komoran jajdulnak az éjszakába
szegény,
szegény ludaim,
azt
mondják: vénül a fű a tér legelőkön.
Kipcsak,
cihelődj!
Hadd
haljon meg a karjaimban
a
virágzó Szumbule-csillag.
Ford.:
Rab Zsuzsa
Forrás: Nagyvilág
1973/2., 168. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése